Júniusban azt írtam, hogy visszatér a kata, és már csak az a kérdés, hogyan. Ma délután megjött a válasz – legalábbis a nagyja. Magyar Péter a keddi kormányülés után egy Facebook-videóban három adóügyi döntést jelentett be: a kata 2027-től ismét széles körben választható lesz (cserébe a tétel megduplázódik), január elsejétől jön a milliárdosok vagyonadója, és megszűnik a profi sportolók kirívó ekhós kedvezménye. Súlyra a három hír egyáltalán nem egyforma: a kata több százezer embert érinthet közvetlenül, a vagyonadó néhány tízezer családot, az ekho pedig egy maroknyi, nagyon jól fizetett focistát.
Mielőtt bárki bezárja az átalányadós vállalkozását vagy épp pezsgőt bont: ez egyelőre kormánydöntés, nem kihirdetett törvény. A javaslatok most mennek társadalmi egyeztetésre, utána jön a parlament, és a részletekben – ellátási alap, visszaélés elleni szabályok, vagyonértékelés – még sok minden mozoghat. Az én olvasatom röviden: a kata iránya jó, a számai viszont a mostani katásoknak fájni fognak, a vagyonadónál pedig nem a kulcs a kérdés, hanem az, hogy mennyire lesz végrehajtható a vagyon értékelése. Nézzük sorban.
Mi történt a keddi kormányülés után
A bejelentés videóban jött, ahogy mostanában szokás, a részletes tervezetek pedig a kormány ígérete szerint hamarosan társadalmi egyeztetésre kerülnek. A három döntés lényege:
- Kata: 2027-től újra választhatják a mellékállású vállalkozók, a nyugdíjasok és a tanulmányaik mellett vállalkozó egyetemisták, és újra lehet cégeknek számlázni. A főállásúak havi tétele 100 ezer, a mellékállásúaké 50 ezer forint lesz, a bevételi határ 18-ról 22 millió forintra nő.
- Vagyonadó: 2027. január 1-jétől az 1 milliárd forint feletti vagyonrész után évi 1, a 100 milliárd forint feletti rész után 1,5 százalék. Először a 2026 év végi állapot alapján kell bevallani és megfizetni, 2027. augusztus 31-ig.
- Ekho: a hivatásos sportolóknál az eddigi 500 milliós értékhatár helyett 2027-től ugyanaz a 60 milliós plafon lesz, mint a színészeknél vagy az újságíróknál.
A számokat több forrással is összevetettem a miniszterelnöki videóval: a 444 összefoglalója és a Telex beszámolója ugyanezeket a paramétereket közli. Amit a bejelentés nem mondott ki, azt alább külön jelzem, mert sokszor pont ott van a valódi tét.
Kata 2027: ezek az új számok
A visszatérő kata nem a 2013-as, 50 ezres kata újrakiadása. Tizenhárom év alatt a tételes adó egy forintot sem emelkedett, miközben az árszínvonal nagyjából 80 százalékkal nőtt – a duplázás ebből a szempontból inkább utolérés, mint büntetés. Spoiler: ettől még fájhat. A változások egyben:
| Most (2026) | 2027-től (kormányjavaslat) | |
|---|---|---|
| Ki választhatja | főállású egyéni vállalkozó, aki magánszemélyeknek számláz | főállású és mellékállású vállalkozó, nyugdíjas, egyetemi tanulmányai mellett vállalkozó diák |
| Cégnek számlázhat | nem | igen, 15%-os teherrel (a tétel beleszámít) |
| Havi tétel, főállás | 50 000 Ft | 100 000 Ft (csak magánszemélynek számlázóknál 2027-ben átmenetileg 75 000 Ft) |
| Havi tétel, mellékállás | nem választható | 50 000 Ft |
| Éves bevételi határ | 18 millió Ft | 22 millió Ft |
| Társadalombiztosítás | alacsony ellátási alap | emelt ellátási alap (az összeg még nem ismert) |
Ami a táblázatban csak egy sor, az szerintem a reform legfontosabb eleme: a kormány megemeli azt az összeget, amely alapján a katás táppénzét, anyasági ellátását és nyugdíját számolják. A régi kata egyik legcsúnyább hibája az volt, hogy aki tíz évig tisztességesen katázott, az a nyugdíjnál vagy a gyerekvállalásnál szembesült vele, hogy papíron szinte semmit nem keresett. Hogy pontosan mekkora lesz az új ellátási alap, azt a bejelentés nem árulta el – és ez baromira nem apróság, mert ezen múlik, hogy a duplázott tételért mit kapsz cserébe.
Ha cégeknek számlázol, így működik a 15 százalék
A céges bevétel után 15 százalékos adó jár, de ebbe beleszámít a befizetett tételes adó. A főállású katás évente 1,2 millió forint tételt fizet (12 × 100 ezer), ami éppen 8 millió forint 15 százaléka – innen jön a bejelentésben elhangzott 8 milliós határ. Amíg a céges bevételed ez alatt marad, a tételen felül nem fizetsz semmit, fölötte pedig a 15 százalék lép a tétel helyébe.
| Éves céges bevétel | Tételes adó | 15% a céges bevételre | Összesen fizetendő | Teher a bevételhez képest |
|---|---|---|---|---|
| 4 millió Ft | 1 200 000 Ft | 600 000 Ft | 1 200 000 Ft | 30% |
| 8 millió Ft | 1 200 000 Ft | 1 200 000 Ft | 1 200 000 Ft | 15% |
| 12 millió Ft | 1 200 000 Ft | 1 800 000 Ft | 1 800 000 Ft | 15% |
| 16 millió Ft | 1 200 000 Ft | 2 400 000 Ft | 2 400 000 Ft | 15% |
| 22 millió Ft | 1 200 000 Ft | 3 300 000 Ft | 3 300 000 Ft | 15% |
A táblázatban szerintem a 30 százalékos sor a legfontosabb. A kata fix költség, amit akkor is fizetsz, ha a hónap rossz volt. 8 millió forint fölött gyakorlatilag lapos 15 százalékos adóvá válik – ami a munkaviszony bruttó bérre vetített, nagyjából 46–47 százalékos közterhéhez képest továbbra is nagyon kedvező –, az alacsony bevételű, épp csak induló vagy szezonális vállalkozónak viszont a tétel a bevétele egyre nagyobb szeletét viszi el. Ugyanez igaz a mellékállásra: évi 600 ezer forint tétel csak akkor éri meg, ha érdemi bevétel áll mögötte. Hogy a mellékállásúaknál is működik-e hasonló beszámítás (a logika szerint 4 milliós határral), azt a bejelentés nem részletezte, ezt a tervezetből kell majd kiolvasni.
Kik járnak jól az új katával, és kik fizetnek többet
A nagy nyertesek egyértelműen azok, akiket 2022-ben kitessékeltek: a cégeknek dolgozó informatikusok, mérnökök, grafikusok, könyvelők, tanácsadók, akik azóta jellemzően átalányadóban vagy egyéni vállalkozói szja-ban vergődnek. Nekik a 8 és 22 millió forint közötti sávban egy egyszerű, kiszámítható, lapos 15 százalék jön vissza, minimális adminisztrációval. A GKI júniusi becslése szerint 250–270 ezer vállalkozó térhet át, a kormány óvatosabban „jóval több mint 100 ezer” új belépőről beszél. Nyertesek a nyugdíjasok, a diákok és a mellékállásúak is, akik az elmúlt négy évben ki voltak zárva. Júniusban egyébként azt tippeltem, hogy a 100 ezres tétellel és teljes céges számlázással működő változat a legvalószínűbb – nagyjából az lett, egy 15 százalékos csavarral. A jósgömböm ezúttal nem hazudott nagyot.
A vesztesek pont azok, akik az elmúlt négy évben is kitartottak: a ma is katázó, kizárólag magánszemélyeknek dolgozó fodrászok, kozmetikusok, kisiparosok, magánoktatók. Nekik a havi teher 2027-ben 50 helyett 75 ezer, 2028-tól 100 ezer forint, vagyis évi 600 ezer forinttal több, mint ma. Egy évi 6 millió forint bevételű fodrásznál ez a teljes közteher 10 százalékáról 20 százalékára ugrás. Az átmeneti év tompít, a magasabb ellátási alap pedig valódi ellentételezés lehet: egy ötvenes vállalkozónak, aki már a nyugdíját nézi, akár jó üzlet is, egy huszonéves kezdőnek viszont inkább a mai készpénz számít. Ezt a mérleget mindenkinek magának kell megvonnia – csak éppen ehhez tudni kellene az ellátási alap összegét, ami egyelőre nincs meg.
És van egy kérdés, amiről a videó hallgatott: mi védi ki, hogy a munkáltatók újra katássá tegyék az alkalmazottaikat? A 2022-es szigorítás hivatalos indoka pont ez volt, és a probléma valós volt – csak rossz eszközzel kezelték. A júniusban megismert kamarai javaslatok között szerepelt koncentrációs szabály (ha a bevétel nagy része egyetlen megbízótól jön, többletteher vagy NAV-figyelem jár), a mai bejelentésben viszont ilyen nem hangzott el. A 15 százalékos céges teher részben szűrőként működik, de egy 8 millió alatti éves bérhez mérve nem sokat szűr. Ha munkavállaló vagy, és a főnököd 2027-ben azzal jön, hogy „legyél inkább katás”: gondold végig, mit veszítesz – fizetett szabadságot, felmondási időt, végkielégítést, munkanélküli ellátást. Ezt a mérleget nem a tételes adó összege dönti el.
Katás vállalkozóként lakáshitel: az időzítés is számít
Ez az a rész, amihez a napi munkámból tudok hozzátenni. A bankok a vállalkozói jövedelmet jellemzően a múltja alapján bírálják: lezárt év, NAV-jövedelemigazolás, adóhatósági adatok, és bankonként eltérő elvárás a vállalkozás korára. Ha 2027-ben adózási formát váltasz, az új forma első időszaka a hitelbírálatban sokszor kevésbé lesz „bizonyított”, mint a mostani, és a jövedelmed is másképp jelenhet meg a papírokon. Ráadásul a havi tétel duplázódása a törlesztőképességedet is érinti, hiszen a jövedelemarányos törlesztőrészlet-mutató a nettó jövedelmedhez méri, mekkora havi törlesztőt vállalhatsz.
Ha tehát 2027-re lakásvásárlást is tervezel, a sorrend nem mindegy: előfordulhat, hogy jobban jársz, ha a hiteledet még a mostani, hosszabb múlttal rendelkező adózási formádban bírálják el, és csak utána váltasz – de az is lehet, hogy épp fordítva. Ezt bankonként és élethelyzetenként kell kiszámolni, általános recept nincs. A katás hitelezés alapjairól korábban is írtam, az aktuális lakáshitel-ajánlatok áttekintését pedig a lakáshitelek oldalán találod. Ha nem lakásra, hanem a vállalkozásodnak kell finanszírozás, a Széchenyi Kártya és a vállalkozói hitelek felé érdemes nézni. Ha előbb csak arra vagy kíváncsi, nagyjából mekkora lakáshitel-törlesztővel számolj, itt a kalkulátor:
A milliárdosok vagyonadója: 1 és 1,5 százalék, 2027-től
Kezdjük a megnyugtató résszel: ha a vagyonod nem éri el az 1 milliárd forintot, nincs semmilyen teendőd, bevallást sem kell adnod. Ezt azért írom le ilyen egyértelműen, mert a téma körül hónapok óta keringenek rémhírek – a miniszterelnök a videóban maga is álhírnek nevezte az ellenkezőjét, és ebben kivételesen nincs okom vitatkozni vele.
Akit érint, annak az 1 milliárd feletti rész után évi 1 százalékot, a 100 milliárd feletti rész után 1,5 százalékot kell fizetnie. Az adó a teljes vagyonra vonatkozik: ingatlanokra, befektetésekre, társasági részesedésekre, a külföldön tartott és a vagyonkezelőhöz rendelt vagyonra is. A hitelek levonhatók az adóalapból, a már megfizetett ingatlan- és gépjárműadó pedig magából az adóból, a kettős adóztatás elkerülésére. Az értéket elsősorban valós forgalmi értéken kell megállapítani, a bevallás évente egyszer, önbevallással történik, és a NAV kalkulátort ígér hozzá.
Egy példa, hogy legyen nagyságrend: 3 milliárd forint nettó vagyon után (3 − 1) × 1% = évi 20 millió forint az adó. 150 milliárd forintnál, ha a két kulcs sávosan működik (a bejelentés megfogalmazásából erre lehet következtetni), 99 milliárd × 1% + 50 milliárd × 1,5%, vagyis nagyjából évi 1,74 milliárd forint. Az Apelso korábbi becslése szerint az 1 milliárdos határ itthon 10–20 ezer családot érinthet, a kormány pedig korábban 300–600 milliárd forintos éves bevételről beszélt.
Ahol a vagyonadó elcsúszhat
A vagyonadót mindenhol a vagyonértékelésen lehet elrontani. Egy tőzsdei részvénynek van ára, egy budapesti lakásnak nagyjából van, de egy nem tőzsdei családi cég részesedésének „valós forgalmi értéke” bőven vitatható: ki mondja meg, mennyit ért egy 30 fős gépipari kft. 2026. december 31-én? Ha a szabályozás itt nem lesz pontos, abból évekig tartó viták és szakértői díjak lesznek, nem költségvetési bevétel.
A második gond a likviditás. Valaki lehet papíron milliárdos úgy, hogy a vagyona egy cégben vagy termőföldben ül, és nincs mögötte szabad pénz – neki minden évben osztalékot kell kivennie vagy hitelt felvennie, hogy kifizesse az adót. A harmadik az időzítés: az első adó a 2026 év végi állapotra vonatkozik, miközben a törvény még csak társadalmi egyeztetésre megy. Ez a következő három hónapban garantáltan beindítja a vagyonátrendezést és a „hova költözzünk” kérdést is. A nemzetközi tapasztalat sem biztató: a Portfolio által megkérdezett adószakértő szerint Európában egykor 12 országban volt általános vagyonadó, ma már csak háromban.
És egy érdekesség, amin szerintem sokan át fognak siklani: mivel a hitelek levonhatók az adóalapból, a vagyonadó a vagyonosok számára a hitelfelvételt is vonzóbbá teszi. Arról, hogy miért vesznek fel hitelt a gazdagok, korábban írtam – a vagyonadó ezt a logikát csak erősíti. Szintén nyitott kérdés, mit jelent pontosan a videóban elhangzott „egy főre jutó vagyon”: a magyar adórendszer egyéni alapon működik, és ha a családon belüli szétosztás kérdését nem rendezik, azt a tanácsadók napokon belül megtalálják.
Na jó, ez már politika: a videóban a miniszterelnök a „hirtelen milliárdossá vált” honfitársaknak és a szakmainak álcázott, fizetett cikkeknek is odaszúrt. Hogy ez kinek szólt, azt mindenki eldöntheti maga. Én annyit mondok, hogy egy adótörvény minőségét nem a kommunikációja, hanem a végrehajtási szabályai döntik el, és azokat még nem láttuk.
Ha nem vagy milliárdos – és valószínűleg nem vagy, ahogy én sem –, a te kérdésed nem ez, hanem az, hogyan építs fel nyugodtan, adóhatékonyan egy vagyont. Erről szól az online vagyonkezelésről szóló oldalunk, és a befektetői szemmel írt májusi elemzésem is.
Ekho: a profi focistáknál vége a kivételnek
Az ekhót, vagyis az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást újságírók, művészek, előadók és sportolók választhatják, általánosan évi 60 millió forintos határig. A hivatásos sportolóknál ezt az elmúlt években 500 millió forintig emelték, ami a gyakorlatban a havi több tízmilliót kereső külföldi légiósoknak volt ajándék. 2027-től ők is a 60 milliós határnál állnak meg. Költségvetési szempontból apróság – a kormány maga is így fogalmazott –, jelzésnek viszont erős: ugyanaz a mérce vonatkozik mindenkire, és ezzel nehéz vitatkozni. Hogy ez mit jelent a klubok bérköltségére és a magyar foci versenyképességére nézve, arról majd a sportszakma mondja el a magáét – gyanítom, nem csendben.
Ha katázol vagy váltanál, ezt nézd meg most
- Ha most is katás vagy, és csak magánszemélyeknek számlázol: számold ki, mit jelent neked 2027-ben a havi 75, 2028-tól a 100 ezer forint. Ne zárj be és ne válts semmit pánikból, a végleges szabályokat és az ellátási alapot még nem ismerjük.
- Ha átalányadós vagy, és cégeknek dolgozol: valószínűleg te jársz a legjobban, de a váltás előtt nézd meg a teljes képet – a bevételed szerkezetét, a mostani járulékterhedet és azt, hogy lesz-e koncentrációs szabály.
- Ha nyugdíjas, diák vagy mellékállású vagy: új lehetőség nyílik, de a havi 50 ezer forint évi 600 ezer, ez csak érdemi bevétel mellett éri meg.
- Ha munkavállaló vagy, és felmerül a „katásítás”: a tételes adó csak az egyik oldal, a munkaviszony védelmét nem pótolja.
- Ha 2027-ben lakáshitelt vagy vállalkozói hitelt tervezel: előbb a hitel és az adózási forma sorrendjét tisztázd, utána válts.
- Ha a vagyonod 1 milliárd forint körül vagy felette van: neked nem cikk kell, hanem adótanácsadó, még az év vége előtt.
És még valami: a javaslatok társadalmi egyeztetésre mennek. Ha vállalkozó vagy, ez az a ritka pillanat, amikor a véleményed tényleg számíthat, úgyhogy érdemes élni vele – a kata részletein évekre eldől, mennyire lesz élhető a kisvállalkozói lét.
Összegzés
A kata 2027-es visszatérése jó irány: újra lesz egy egyszerű adózási forma a cégeknek dolgozó kisvállalkozóknak, és végre valódi társadalombiztosítás is jár mellé. Az ára a duplázott tétel, amit a mai katások fizetnek meg a legérzékenyebben, és hogy megéri-e, az az egyelőre ismeretlen ellátási alapon és a végleges szövegen múlik. A vagyonadó a többségnek semmilyen teendőt nem jelent, aki viszont érintett, annak a vagyonértékelés és az időzítés lesz a fejfájása. Hogy neked melyik adózási forma, milyen sorrendben és mikor éri meg – különösen, ha hitel is van a képben –, azt nem egy táblázat dönti el, hanem a saját számaid, és ezeket egyedül összerakni jóval nehezebb, mint elsőre látszik. Ebben segítek: ülj le velem, mielőtt váltasz, és együtt kiszámoljuk.
Molnár András
Független hitelközvetítő és az okosdontes.hu alapítója, valamint a Bankmonitor hivatalos szakértő partnere.
Egykori programozóként a logikára épülő pénzügyi tervezésben hisz. Célja, hogy saját fejlesztésű ügyfél kezelő rendszerével, beépített kalkulátoraival és egyenes, sallangmentes elemzéseivel segítsen a legokosabb hitel- és ingatlanpiaci döntések meghozatalában.
Kövesd a friss elemzésekért Facebookon, YouTube-on is.
Többet szeretnél tudni?
Megtalálsz a legismertebb közösségi média felületeken.
Vagy használd a lenti űrlapot, hogy egy okos döntést hozhass!
Keress meg minket, és megmutatjuk, hogy mindig van választásod!
Jelen weboldal tartalma, és a hozzá tartozó valamennyi dokumentum tájékoztató jellegű, és nem minősül biztosítási termék, befektetési tanácsadás, vagy pénzügyi szolgáltatás ajánlattételnek! Ezen információkat és adatokat az Okos döntés üzemeltetői megfelelő gondosság mellett rendszeres időközönként felülvizsgálja, és frissíti. A köztes időben azonban az adatok, és információk elavulttá válhatnak, így azok idegenszerűségéért, teljességéért, esetleges pontatlanságáért felelősséget nem vállalunk. Kérjük, hogy mielőtt a honlapunkon olvasott információk alapján üzleti döntést hozna, feltétlenül lépjen kapcsolatba velünk. Az Okos döntés fenntartja magának a jogot, hogy a jelen honlapon található információkat bármikor előzetes értesítés nélkül módosítsa.
A cikkek előkészítésében és az illusztrációk elkészítésében mesterséges intelligencián alapuló eszközöket is használok. Minden tartalmat publikálás előtt ellenőrzök, ennek ellenére a cikkeben lehetnek a mulasztásomból fakadó hibák. Ezekért jogi felelősséget nem vállalok. A képek illusztrációk, nem valós ügyfeleket vagy személyeket ábrázolnak.. Az Okosdöntés partnere a Proactive Bussines Zrt., a Bankmonitor , és a HOLD Alapkezelő