Létezik etikus pénzügyi közvetítés!

Hatályos: 2019. június 24. napjától

Az Okosdöntés.hu (Molnár András Egyéni vállalkozó székhely: 1181 Budapest Havanna utca 35. 1em/4a., Nyilvántartási szám: 44534212-a továbbiakban röviden: OKOSDÖNTÉS) – szem előtt tartva az Ügyfelek és más, az Okosdöntés-val egyéb módon kapcsolatba kerülő személyek érdekeit, a hatályos és az OKOSDÖNTÉS tevékenységére irányadó jogszabályoknak való megfelelés fontosságát, etikai szabályzat megalkotását határozta el.

A szabályzat célja az Ügyfelek, és az Okosdöntés érdekeinek védelmén túl, hogy jelen szabályzat rendelkezéseinek betartása révén a pénzügyi szektorban tevékenykedők megítélése, tekintélye javuljon, a pénzügyi piacon érvényes etikai normák, szokások érvényre jussanak.

1.  DEFINÍCIÓK

Az etikai szabályokhoz kapcsolódóan az alábbi fogalmak meghatározása a következőket jelenti:

Ügyfél: AZ OKOSDÖNTÉS-val szerződéses kapcsolatban álló személy, továbbá az a személy, akivel az Okosdöntés a megbízójával való szerződéskötés céljából kapcsolatba kerül.

Munkatárs: minden olyan személy, aki Molnár András EV-vel szerződésben áll, vagy vele közös értéket képviselve segíti a munkáját, az Ügyfél érdekeit szem előtt tartva, és az Okosdöntés tevékenységét az Ügyfél előtt megjeleníti.

Versenytárs: minden, Magyarország területén az Okosdöntés tevékenységi köreivel (pénzügyi, és biztosítás közvetítői) azonos tevékenységet folytató jogi személy vagy egyéni vállalkozó.

OKOSDÖNTÉS Partnerei: az Okosdöntés-val, mint megbízottal szerződéses , vagy megegyezéses kapcsolatban álló jogi személyek és egyéni vállalkozók.

2.  ETIKAI SZABÁLYOK

AZ OKOSDÖNTÉS-val fennálló jogviszony hatályban léte alatt, valamint a jogviszony bármilyen okból történő megszűnését követően is tilos az Okosdöntés, illetve a vele szerződésben álló biztosítás közvetítő/alkusz/pénzügyi közvetítő/ többes ügynök cég vagy cégcsoport más tagjának munkatársait, valamint volt munkatársait szerződésszegésre rábírni vagy ezt megkísérelni, kifejezetten kiemelve versenytárshoz való átcsábítás, valamint a szerződéses állomány versenytárshoz való átvitelének tilalmát.

2.2. Tisztességtelen verseny tilalma

Tilos valótlan tény állításával vagy híresztelésével illetőleg valós tény hamis színben történő feltüntetésével, úgyszintén egyéb magatartással a versenytárs jó hírnevét, vagy hitelképességét sérteni, vagy veszélyeztetni. (Hírnévrontás).

Hírnévrontásnak minősül különösen:

2.2.2. Üzleti titoksértés tilalma

Tilos üzleti titkot tisztességtelen módon megszerezni, vagy felhasználni, illetőleg a versenytárs hozzájárulása nélkül nyilvánosságra hozni. (Üzleti titoksértés.)

Üzleti titoknak minősül minden olyan, a versenytárs tevékenységéhez és érdekköréhez kapcsolódó adat, információ, tény és megoldás, amelynek titokban maradásához a jogosultnak méltányolható érdeke fűződik.

Üzleti titoksértésnek minősül különösen:

2.2.3.  Bojkott tilalma

Tilos máshoz olyan tisztességtelen felhívást intézni, amely kifejezetten egy harmadik személlyel fennálló gazdasági kapcsolat felbontását, vagy ilyen kapcsolat létrejöttének megakadályozását célozza. (Bojkott)

Ha az eljáró munkatársnak tudomása van arról, hogy az őt megkereső Ügyfél a munkatárs által az Ügyfél részére közvetített biztosítón vagy pénzügyi intézményen kívül más biztosítónál vagy pénzügyi intézménynél – hasonló kockázatra és szolgáltatásra – érvényes szerződéssel bír; köteles az Ügyfelet teljeskörűen tájékoztatni a felmondás jogkövetkezményeiről is. A felmondásból eredő esetleges hátrányokat tilos ellentételezni, átvállalni, vagy ilyet kilátásba helyezni.

2.2.4. Bitorlás tilalma

Tilos pénzügyi terméket, szolgáltatást, biztosítási kötvényt, ismertetőt, tájékoztatót, formanyomtatványt vagy ügyviteli nyomtatványt olyan jellegzetes névvel, szlogennel, felirattal, megjelöléssel forgalomba hozni, amelyről a versenytársa, annak bevezetett szolgáltatásait, termékeit, vagy megoldásait szokták felismerni. (Bitorlás)

Bitorlásnak minősül a – nyilvánosságra még nem hozott – szerződési feltételek, díjkalkulációk, tarifák, üzleti és lebonyolítási megoldások utánzása is.

Nem minősül bitorlásnak a jellegzetes jegyek alkalmazása, ha ahhoz a versenytárs hozzájárult.

2.2.5.  Megtévesztés tilalma

Tilos a fogyasztókat, a lehetséges ügyfeleket, ajánlattevőket, szerződőket, a jogviszony más alanyait, a piac résztvevőit vagy a sajtót megtéveszteni, és tévedésben tartani. (Megtévesztés)

Megtévesztésnek minősül különösen:

2.2.6. Kartelltilalom

Tilos a biztosítási és a pénzpiaci közvetítői piac szereplői között az olyan, megállapodáson alapuló, összehangolt magatartás, amely a piaci verseny korlátozását, vagy kizárását eredményezheti. (Kartelltilalom)

2.3.   A munkatársi etika szabályai

Üzleti ajánlattételkor, vagy jognyilatkozatok tételekor – a címzett kérésére – a Munkatárs köteles személyazonosságát azonosító okmányokkal, illetve tanácsadói igazolványával igazolni.

A Munkatárs – munkavégzése során – nem használhat olyan címet vagy foglalkozás megjelölést, amely az Ügyfeleket megtéveszti az ügynök feladatával, és felhatalmazásával kapcsolatban. Az ügynök különösen a szerződés létrejöttével, és a szerződéses kapcsolatban betöltött szerepével kapcsolatban köteles teljes körű tájékoztatást adni.

A Munkatárs ajánlattételkor, vagy jognyilatkozatok tétele során kizárólag – az Ügyfél által megadott adatok alapján felmért – az Ügyfél valós gazdasági érdekeihez, és az elvárásaihoz legjobban igazodó terméke(ke)t mutathat be.

A Munkatársnak tilos az értékesítés után járó díjazás mértéke alapján előnyben részesíteni egyes biztosítási és pénzpiaci termékeket.

Az Ügyfél megtévesztésének, vagy tévedésben tartásának minden formája tilos. Különösen tiltott:

2.4. Reklámetikai szabályok

Tilos a megtévesztő reklám. Megtévesztésnek minősül különösen:

Tilos a szerződés megkötése esetére anyagi vagy dologi előnyt ígérni, illetőleg a szokásos mértékűnél nagyobb reklámajándékot adni.

Tilos olyan reklámmondat vagy szöveg (szlogen) használata, amely más versenytárs már bevezetett reklámszlogenjére utal, vagy azzal összetéveszthető.