ITER

International Thermonuclear Experimental Reactor – Nemzetközi Kísérleti Termonukleáris Reaktor
És most jó eséllyel semmivel nem vagy előrébb, mint a címmel.
Pedig érdemes odafigyelni, és megjegyezni legalább a rövidítést.
Ez most nem konkrétan pénzügyi bejegyzés lesz, mégis egyenlőre elképzelhetetlen hatása lehet a gazdaságra.
Essünk is neki!

Egy csodaszép rózsaszín fánk körül egy lakótelep… vagyis a tokamak

Célok

Valahol az elején kellene kezdenem.
1985-öt írunk. Az Európai Unió, az USA, a Szovjetunió és Japán közti együttműködés kezdetét vette, hogy egy új, és korlátlan energiaforrás előállítására képes eszközt hozzanak létre, a Napunk működésének mintájára.
Utópisztikusnak tűnhet?
Ha most az, milyen lehetett ’85-ben?

Persze ahogy az lenni szokott, ennyi nemzetnek nehéz a folyamatos együttműködés, így ’99-ben az USA kilépett, viszont Kanada beleállt a projektbe.
2003-ban Kína , majd ugyan ebben az évben Dél-Korea is aláírt a közreműködésben , még ebben az évben az USA is újra a szövetség tagja lett.
2005-re már sikerült is megállapodni a helyszínben, ami hosszas mérlegelés után a francia Cadarache település melletti vidékre esett.
Ugyan ebben az évben India is a projekt támogatója lett.

Össze állt a mester terv!

Van egy helyszín, adott hozzá a legerősebb gazdaságok támogatása, és már a célt is tiszta volt.
Örök energia!
Nem maradt más hátra, mint a matek.
Mennyibe is fog ez kerülni? Szerény számítások szerint az első 30 évre tízmilliárd dollár. Kb. Az akkori árakon.

Az előzetes tervek szerint az első működőkepés plazma reaktor beüzemelése – szigorúan tesztelés céljából-, 2025-re várható.
Nyilván mindenki a megtérüléssel számol, így az első ipari fúziós erőművet is átadnák 2050-re.
Illetve ezt tervezik.

De mi is ez a végtelen energia dolog?

A fúziós reaktorok működésének lényege, hogy a nukleárissal ellentétben nem maghasadás történik, hanem épp fordítva: a hidrogénatom hevítése után a részecskéi összeütköznek, az így keletkező hélium (pontosabban maga a folyamat) pedig óriási energiákat szabadít fel. Ehhez 30 millió Celsius-fokos hőmérsékletre van szükség. A folyamat ugyanakkor hatalmas mennyiségű, tiszta energiát állít elő, amivel jelentős mértékben csökkenhetne, vagy akár meg is oldódhatna a Föld energiaéhsége, mindezt úgy, hogy a környezetet sem szennyezi az előállítása.

És itt lép képbe a gazdaság

Merthogy kinek is lesz ez jó?
És főként kinek nem?
Mit szólnak ehhez a nagy olajcégek? A szénbányák, a gázföldek tulajdonosai, a szél,nap, és atomreaktorok üzemeltetői?
És kérdezek mást is!
Mi lesz a szektorban dolgozó embertömeggel?

Persze van még idejük ezt kigondolni, de szinte biztos vagyok benne, hogy aki a leginkább hatalmat akar gyakorolni, az az erőmű tulajdonosi köre lesz.
Korlátlan energiával a tömegközlekedés, a háztartás, és az ipar értékrendje is felborulhat,. Az energia hatékonyság egyre inkább veszíthet majd a szerepéből.

Kétélű fegyver ez, amit csak remélhetünk, hogy a tulajdonosaik bölcsen fognak használni.

És most nézzük a pozitív hozadékokat, amik hirtelen eszünkbe juthatnak.
A fúziós erőmű tüzelőanyaga rendkívül nagy mennyiségben áll rendelkezésre a Földön (~1 millió évre elegendő. 5g üzemanyaggal üzemel).
Nincs nagy mennyiségű sugárzó hulladék, így összehasonlíthatatlanul környezetkímélőbb, mint a hagyományos, urán alapú atomerőmű.
A keletkezett energia könnyen árammá alakítható és tetszőleges helyre elszállítható távvezetékeken.
Felhasználható háztartásokban, közlekedésben, iparban… Mindenhol!

És hogyan működik?

A fúziós erőmű alapanyaga deutérium és lítium. A deutérium a hidrogén izotópja, a vízből viszonylag egyszerűen kivonható. A lítiumot besugárzással tríciumra bontják, ez is egy hidrogénizotóp. A tórusz formájú reaktorkamrába a trícium és deutérium keverékét juttatják be. 15 millió fokosra hevítik és az így keletkező ionokat körpályára kényszerítik mágneses térrel. A reakcióban hélium keletkezik, ami a légkörben is előforduló semleges, nem sugárzó gáz. Egy időben kb. 5 gramm üzemanyag van a reaktorkamrában, így még ha megsérülne is a kamra, különösebb környezeti sugárterheléssel nem kell számolni. A reaktor fala bórral ötvözött acél. Azért van benne bór, mert az jól befogja a reakció közben keletkező neutronokat, és így megakadályozza, hogy a környezetbe kikerüljenek. A reaktor falát folyékony fémmel tervezik hűteni. Az így elvezetendő hővel turbinákat hajtanak meg. A turbina villamos generátort működtet, amivel a villamos hálózatba lehet táplálni az áramot.

Lábjegyzet

A legizgalmasabb az egészen, hogy mi Magyarok a kezdetek óta aktív szereplői vagyunk a projektnek.
Számtalan ötlet, terv, és fejlesztés van a készülő reaktorban, ami a hazai tudósok, és mesterek szellemi, vagy fizikai erőfeszítéseink eredménye.
Úgy gondolom joggal lehetünk büszkék rájuk!

És még egy gondolat.
Mivel nem vagyok sem fizikus, sem pedig fúziós reaktor szakértő, így a fentebbi írásban lehetnek pontatlanságok.
A témát a gazdasági, és környezetvédelmi hatásai miatt éreztem fontosnak.
Amennyiben észrevételetek lenne a hello@okosdontes.hu címre tudjátok megírni!

Ajánlott:
https://www.iter.org
https://hu.wikipedia.org/wiki/ITER
https://mta.hu/mta_hirei/legyen-vilagossag-filmbemutato-az-iter-rol-az-akademian-108624
https://youtu.be/aug3gQdcLWY

%d bloggers like this: