Barangolva az internet, és a #maradjotthon program közösösen elért szociális információ áradatán, egy olyan témára akadtam, ahol szokás szerint megint hatalmas összevisszaság, és káosz uralkodott.
Ez pedig nem más, mint az építkezés.
Aki még nem tapasztalta meg az építőipar eme külön ágazatát, de hasonló beruházást tervez, azoknak okulásként szolgáljanak a következő sorok!
Kezdjük az alapoknál
Mert így stílusos.
Mivel nem kivitelező vagyok, viszont folyamatosan finanszírozok építkezéseket, így ez a cikk inkább megvalósítás, pénzügyi tervezés, szóval amolyan általános oldalról közelíti meg a témát.
Ha mégis érinteném a technológiai elemeket annak inkább általános célzata lesz, mintsem tanács.
Mi kell a kezdéshez ?
Leginkább pénz.
Ezzel valószínűleg nem leptem meg senkit.
És még?
Még több pénz.
És ez így elsőre megmosolyogtatja az embert, pedig az első hibákat már itt elkövetik a legtöbben.
Amúgy is jellemző a pénzügyi alapok foghíjas ismerete idehaza, azonban az építkezések körül ez, valami megmagyarázhatatlan okból kifolyólag,hatványozottan jelentkezik.
Első hiba
Jobb esetben megkérdeznek valakit, hogy kb. mennyi az annyi, rosszabb esetben kiindulnak abból, hogy a kivitelező legalább 100%-os haszonnal dolgozik, és megcsinálják a feléből.
És persze a Facebook! Mert ha valamit nem tudunk, azt tuti, hogy a közösségi médiában megválaszolja nekünk Dózinger Tihamér (remélem nincs ilyen nevű olvasónk, ha igen, akkor elnézést 🙂 ), aki egyébként hentesként dolgozik, de szakmáját tekintve mezőgazdasági nehézgép szerelő, viszont az unokatesója már építkezett, és tudja a tutit!
Második hiba
Mivel semmilyen pénzügyi tervvel nem rendelkeznek, de a fantázia határtalan, jellemzően a költségvetésük a a projekt első negyedében halálra van ítélve.
Egy tipikus példa -> megvan a telek, az építőanyag, esetleg még a munkadíj is, azonban nem gondolnak ilyen apróságokra, mint közművek ,engedélyek, esetleges módosítások költségei, és sorolhatnám az apróságokat amik milliókat emésztenek fel.
Harmadik hiba
Oké, alul finanszírozták. De miből?
Jó esetben saját tőke ment az „ingatlanalapba”, amit még korrigálni tudnak egy építési hitellel, és van esély kimászni a slamasztikából. Már amennyiben hitelképesek vagyunk, és az ingatlan is megfelel a követelményeknek.
Rosszabb esetben eleve hitelből kezdtek bele a megvalósításba, és most ott tartanak, hogy nincs tovább mert az ingatlan nem éri el a tovább finanszírozhatósághoz szükséges készültséget. (Az okokat nem taglalnám, de sokszor ez is azért következik be, mert megoldják „okosba”)
Persze itt is létezhet még megoldás, de eddigre általában a kétségbeesés, és az idegösszeomlás tünetei ütik fel a fejüket, ami sajnos tovább homályosítja az okos döntéshez szükséges tisztán látást.
Negyedik hiba
Megint szorosan kapcsolódik a pénzhez, mert hát mindig jól akarunk járni. Mert már csak ilyenek vagyunk, a józan logika ellenére is.
Ki csinálja a házat?
Generálkivitelező? Mi vadásszuk össze a szakikat? Családi projekt?
És a kivitelezéshez megfelelő anyagi forrást találtuk? Mert az ugye tiszta sor, hogy a hitelek és támogatások igénybevétele, minden esetben igen szigorú szabályokon nyugszik?
Alapszabály!
Ha valami gyanús járj utána, de ne akarj mindenben okosabb lenni, mint akinek több éves szakmai tapasztalata van.
Könnyű szerkezetest, mert olcsó!
Na ez lecsapta a biztosítékot!
Újra hangsúlyozom, az építési technológiák közötti különbségeket nem tisztem megítélni, megfelelő szaktudás, és tapasztalat hiányában.
Szintén kedvenc közösségi oldalunk egyik gyöngyszeme a következő bejegyzés:
” Könnyű szerkezetes ingatlanban gondolkozunk. Láttam, hogy megvan 250.000Ft/m2 áron. Ha magunknak csinálnánk meglenne olcsóbban?”
És gondolkodás nélkül 150 komment ami vagy arról szólt, hogy
– persze vágjál bele, sima ügy, hisz valakinek egyszer valahol már sikerült,
esetleg
-ez teljesen lehetetlen volt már évekkel ezelőtt is, mert minden, és mindenki csillagászati árban van, és amúgy is hülyeség az egész.
Mivaaaan?
Tényleg ennyire fekete vagy fehér lenne minden?
Még mindig fenntartom, hogy nem vagyok az építőipar doktora, de könyörgöm!!!
1; milyen könnyűszerkezetes? Fa? Fém? Vegyes? Konténer? Esetleg valami egészen más?
2; Telekkel, vagy anélkül?
3; Engedélyek? Papírmunka? Berendezve? Közművesítve? Vagy hogy?
Ezer sebből vérző kérdésre adnak tanácsot ismeretlenek, ismeretlennek, végig sem gondolva, hogy ezzel esetleg anyagilag tönkre is tehetnek egy családot.
Ha nem értesz hozzá #maradjotthon 🙂
Különvélemény
Persze nem ennyire borús a helyzet, de sajnos menetrendszerűen bele futok ilyen, és hasonló beszélgetésekbe, ügyfelekbe.
Íme pár ötlet, és jó tanács
Egy új építésű ingatlan mellé számtalan kedvezmény, és támogatás társítható.
Mire gondolok?
Ilyen lehet a preferált kistelepüléseken igénybe vehető 5%-os ÁFA, vagy a CSOK, a kamattámogatott hitelek, első lakáshoz jutók kedvezménye, fiatal házasoknak járó kedvezmény.
Egyes településeken akár helyi kedvezmények is lehetnek, ami után a önkormányzati hivatalokban érdemes érdeklődni.
Minden alkalommal nézzétek át a HÉSZ-t.
Ez a helyi építési szabályzat, ami még véletlenül sem egyezik meg szinte sehol az elképzeléseitekkel.
Miért?
Mert tervezhettek ti szép magas házat zsindellyel, ha a HÉSZ a kiszemelt területen csak alacsony cserépfedésest engedélyez.
Amennyiben állami támogatást vesztek igénybe, nagyon figyeljetek oda, hogy miként lehet felhasználni, és a felhasználást igazolni.
Amennyiben a támogatást valamilyen lakáshitel konstrukcióval kombináljátok, ez kiemelten fontos!
Ebben az esetben még az önerő mértéke is szabályozva van, ahogy a készültségi fokok, és a számlakötelezettség is.
Szintén fontos hogy miként dokumentáljátok az építkezést.
E-napló preferred!
A megfelelő kivitelező kincset ér!
Akár hitel, akár készpénz, a legnagyobb biztonságban egy olyan kivitelező mellett lehettek, akinek van pénze a teljes projektet finanszírozni.
Egyre többször látjuk, hogy félbemarad egy-egy építkezés, mert a bank még nem utal, viszont a kivitelőznek nincs pénze a további előrehaladásra.
Ez már csak azért is gyanús lehet, mert ebben az esetben valószínűleg szakmai felelősség biztosítása sincs a kiviteleződnek, ami azért fontos, mert ha rosszul sülne el a közös munka, kártalaníthatna Téged!
Ha kölcsönös a bizalmatlanság, rakjátok ügyvédi letétbe a pénzt. Ez is egy opció.
Előfordul, hogy a szakaszos folyósítás -ami az építési hiteleknél bevált opció- nem megfelelő számodra.
Ekkor sincs veszve semmi.
Amennyiben rendelkezésetekre áll pótfedezet, annak bevonásával – ami lehet akár csak az építkezés ideje-, akár egy összegben is hozzá juthattok az építkezés teljes költségvetéséhez, ami után a felépült ingatlanra, egy fedezet cserével átörökíthetitek a jelzálog terhet, mentesítve az ideiglenes bevont ingatlant.
Legvégső jótanács, mert ez egyre hosszabb lesz 🙂
Ne erőből próbálkozzatok.
Ma már minden területnek megvannak a megfelelő szakemberei.
Ne sajnáljátok az időt, és beszéljetek velük személyesen ( deközben #maradjotthon ), mondjátok el a terveiteket, lehetőségeiteket, és alapos tervezés előzze meg a kivitelezést.
Ebben az esetben egészen biztosan nem érhetnek nagy meglepetések
Mond el nekünk a véleményed a témáról!
Molnár András
Pénzügyi szakértő
Email: hello@okosdontes.hu
Telefon: 06-30-812-8267
Többet szeretnél tudni?
Keress minket!
Jelen weboldal tartalma, és a hozzá tartozó valamennyi dokumentum tájékoztató jellegű, és nem minősül biztosítási termék, befektetési tanácsadás, vagy pénzügyi szolgáltatás ajánlattételnek! Ezen információkat és adatokat az Okos döntés üzemeltetői megfelelő gondosság mellett rendszeres időközönként felülvizsgálja, és frissíti. A köztes időben azonban az adatok, és információk elavulttá válhatnak, így azok idegenszerűségéért, teljességéért, esetleges pontatlanságáért felelősséget nem vállalunk. Kérjük, hogy mielőtt a honlapunkon olvasott információk alapján üzleti döntést hozna, feltétlenül lépjen kapcsolatba velünk. Az Okos döntés fenntartja magának a jogot, hogy a jelen honlapon található információkat bármikor előzetes értesítés nélkül módosítsa.