Koronavírus és vis maior a polgári jogban!
A jelenlegi adatok alapján a koronavírus még hónapokig velünk marad.
Mi lesz a lefoglalt nyaralással? Be kell-e fejeznie a vállalkozónak házunk felújítását? Kell-e fizetnünk továbbra is az albérletet?
A jelen cikkből kiderül!
Avagy koronavírus és vis maior a polgári jogban.
Miről is van szó?
Ha jobban belegondolunk végső soron minden koronavírus miatti jogi probléma alapja, hogy valamelyik fél (vagy akár mindkettő) – a koronavírusra hivatkozva – nem teljesíti egy vagy több szerződéses kötelezettségét.
Ennek esetei
- A teljesítés késedelme – csak időlegesen nem tud teljesíteni a kötelezett, de a jövőben szeretne és a teljesítés lehetséges is lesz
- A teljesítés megtagadása – a kötelezett egyáltalán nem kíván teljesíteni, bár az lehetséges
- A teljesítés lehetetlenné vált – a teljesítés valamilyen fizikai, jogi vagy gazdasági/érdekbeli okból lehetetlenné vált
A kérdés pedig az, hogy ezeknek mi lesz a jogi következménye, milyen jogai lesznek a másik félnek. Lássuk dióhéjban ezeket:
- A teljesítés késedelme
Ha a kötelezett késedelembe esik, a jogosult
- Továbbra is követelheti a teljesítést, vagy
- Elállhat a szerződéstől (ha a késedelem következtében a szerződés teljesítéséhez fűződő érdeke megszűnt)
- Illetve az általános szerződésszegési szabályok (Ptk. 6:137. §) alapján a visszatartás jogát gyakorolhatja – a saját esedékes szolgáltatása arányos részének teljesítését a kötelezett teljesítéséig vagy megfelelő biztosíték nyújtásáig visszatarthatja
Továbbá kártérítést is követelhet (a ‘vis maior’ e körben jöhet majd szóba).
A teljesítés lehetetlenné válása
Amikor egy szerződés teljesítése lehetetlenné válik (pl. megsemmisül egy tűzvészben az a ház, amit le kellene festeni) a szerződés megszűnik (Ptk. 6:179. § (1) bekezdés), és a feleknek el kell számolniuk egymással.
- Egyik fél sem felelős
Ha a teljesítés lehetetlenné válásáért egyik fél sem felelős (a ‘vis maior’ egy ilyen helyzet), a szerződés megszűnésének időpontját megelőzően nyújtott szolgáltatás pénzbeni ellenértékét meg kell téríteni. Ha a már teljesített pénzbeni szolgáltatásnak megfelelő ellenszolgáltatást a másik fél nem teljesítette, a pénzbeni szolgáltatás visszajár.
- Valamelyik fél felelős
Ha viszont a teljesítés lehetetlenné válásáért az egyik fél felelős, a másik fél szabadul a szerződésből eredő teljesítési kötelezettsége alól, és a szerződésszegéssel okozott kárának megtérítését követelheti.
- Mindkét fél felelős
Ha a teljesítés lehetetlenné válásáért mindkét fél felelős, a szerződés megszűnik, és a felek a lehetetlenné válásból eredő kárukat a közrehatás arányában követelhetik egymástól.
A teljesítés megtagadása
Ha valamelyik fél a saját kötelezettségének teljesítését jogos ok nélkül megtagadja, a másik fél választása szerint
- a késedelem, vagy
- a szolgáltatás lehetetlenné válásának
fent ismertetett jogkövetkezményeit kell alkalmazni.
A ‘vis maior’ pedig úgy jöhet a képbe, hogy vis maior helyzet esetén a kötelezett jogos okból tagadja meg a teljesítést, így a fenti jogok nem gyakorolhatók.
Biztosítás útlemondásra
De mi is az a vis maior?
Első hallásra furcsának tűnhet, de a köznyelvben viszonylag gyakran használt ‘vis maior’ kifejezést a polgári jog fundamentális törvénykönyve, a Ptk. egyáltalán nem ismeri, azonban a ‘vis maior’ fogalma, tartalmi elemei természetesen hatályos jogunkban is megjennek. A kifejezés – jogrendszerünk alapjául szolgáló római jogi – jelentése:
Vis maior: olyan erő, esemény,
amelynek az emberi gyengeség nem tud ellenállni.
A ‘vis maior’ alatt tehát egy olyan „nagyobb erőt”, „elháríthatatlan okot” ért a jog, amely általános emberi mércével elháríthatatlan, ellenállhatatlan, vagy mésképp: egy olyan előre nem látható, ellenőrzési körön kívül eső esemény, amelynek elhárítása általános mércével nem várható el.
Rendben, mostmár értjük a fogalmát, a kérdés már csak az, hogy miért fontos a jog világában a ‘vis maior’, hogyan tudjuk beilleszteni a szerződésszegés esetinek fent vázolt elméletébe.
A koronavírus mint vis maior
Ha valamely szerződő fél – a koronavírusra való hivatkozással – nem tud teljesíteni, elsődlegesen azt szükséges vizsgálni, hogy a felek közötti szerződés szabályozza-e a felmerült külső körülmény esetét és jogi következményeit. Ha a szerződés tartalmaz erre vonatkozó érvényes kikötést, akkor a feleknek mindenekelőtt az abban foglaltakat kell követnie, ugyanis a polgári jog (azon belül a szerződések jogának) egyik alapelve a ‘pacta sunt servanda’ jogelve, azaz: a szerződéses kötelezettségeket teljesíteni kell.
Ebből következően a kockázatvállalás a szerződések velejárója, így a felek csak kivételes, külső és előre nem látható okokra hivatkozással szabadulhatnak szerződéses kötelezettségeik teljesítése illetve az esetleges nemteljesítés jogkövetkezményei alól, önmagában a teljesítést megnehezítő események – például gazdasági recesszió – általában nem tekinthetőek ilyen kivételes körülménynek.
Ha azonban a szerződés nem tartalmaz vis maiorra vonatkozó szabályokat, vagy azok nem egyértelműek, akkor a jogkövetkezmények megállapításához a jogszabályokat és a bírói gyakorlatot szükséges figyelembe venni.
Amennyiben tehát a felek közötti szerződés nem rendezi a kérdést, mégis valaki ténylegesen a koronavírus, mint vis maior miatt
- késedelembe esik – mentesülhet a kártérítési felelősség alól
- megtagadja a teljesítést – szintén mentesülhet a kártérítési felelősség alól
- illetve ha a koronavírus miatt lehetetlenné válik a teljesítés – a feleknek egymással el kell számolniuk, ki kell egyenlíteniük a szolgáltatás – ellenszolgáltatás arányát, nem tartoznak egymás kárainak megtérítésével.
Egészségügy várakozás, és hálapénz nélkül?
Ki a felelős a kárért?
E körben muszáj megemlítenünk a kártérítési felelősség alóli mentesülés legfontosabb tudnivalóit is. Amennyiben ugyanis valameilyen kárt szenvedünk el, kulcskérdés, hogy kinek kell viselnie annak következményeit. Van-e bárki aki köteles lesz a kárunkat megtéríteni, vagy saját magunknak kell viselnünk azt.
Nézzünk két esetet:
- Budapest belvárosában sétálva a fejünkre esik egy virágcserép, ami miatt kiesik a kezünkből a mobiltelefonunk és összetörik.
- Megbíztunk egy vállalkozót házunk kifestésére, aki munkát 1 hónap határidővel vállalta, amíg mi kibéreltünk egy lakást. A munka azonban nem készült el határidőre, így további 1 hónapnyi bérleti díjat kellett kifizetnünk.
A 2. esetben szerződéses viszonyban állunk a vállalkozóval, így a szerződés rendelkezései, valamint a szerződéses viszonyokat szabályozó jogszabályi rendelkezések (ún. contraktuális kártérítési szabályok) alapján fogjuk tudni eldönteni, hogy a többlet 1 havi bérleti díjat be tudjuk-e hajtani a vállalkozón (leegyszerűsítve: kinek a hibája volt a határidő elmulasztása).
Az 1. esetben viszont nincs (a kárral összefüggő) szerződésünk senkivel (sem a lakás tulajdonosával ahonnan kiesett a virágcserép, sem az ott élő esetleges bérlőkkel, sem az esetleg hibás rögzítőelemet gyártó céggel, és persze a galambokkal sem, aki esetleg leverhették a cserepet), így a szerződésen kívüli (ún. deliktuális) kártérítésre vonatkozó jogszabályi rendelkezések alapján fogjuk tudni eldönteni, hogy lesz-e aki köteles megjavíttatni a telefonunkat.
Aki másnak kárt okoz…
Főszabályként aki másnak kár okoz, köteles azt megtéríteni, függetlenül attól, hogy volt-e köztük szerződés, vagy sem. Ha a virágcserepet a lakástulajdonos dobta le, ha a vállalkozó egyszerűen lusta volt és nem készült el határidőben, meg kell fizessék a minket ért károkat.
Az izgalmas kérdés ott kezdődik, hogy mikor mentesülhet valaki a kártérítés alól, mikor nem kell megfizetnie a minket ért kárt.
( 1 ) Ha nincs szerződés
Ha a károkozó és közöttünk nincs szerződés, a károkozó akkor mentesül, ha úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható (azaz nem terheli felróhatóság a károkozásban) (Ptk. 6:519. §). Pl. ha a lakástulajdonos megfelelően rögzítette a virágcserepet, a rögzítést rendszeresen ellenőrizte és karbantartotta, akkor nem fogjuk tudni rajta behajtani a kárunkat. Ugyanígy ha a cserép azért esik a fejünkre, mert egy villám belecsapott (vis maior), szintén mentesül a tulajdonos.
( 2 ) Ha van szerződés
Ha szerződésben kapcsolatban állunk, a károkozó akkor mentesül a felelősség alól (Ptk. 6:142. §), ha bizonyítja, hogy a szerződésszegést ellenőrzési körén kívül eső, a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta, és nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje vagy a kárt elhárítsa. Pl. ha a házunkat azért nem tudja határidőre kifesteni, mert egy árvíz elzárja (vis maior) a munka helyszínétől, nem fogjuk tudni behajtani tőle a többlet bérleti díjat.
Vissza a koronavírusra
A koronavírus miatti kártérítés alóli mentesülésre a szerződéses általános szabályok alapján tehát akkor lesz lehetőség, ha
- a szerződésszegéshez vezető körülmény a vírussal közvetlen összefüggésbe hozható,
- a szerződésszegés következményei észszerűen elvárható intézkedésekkel sem elháríthatóak, és
- a szerződés megkötésének időpontjában a koronavírus-járvánnyal és annak a konkrét esetben felmerült következményeivel még nem lehetett számolni.
A fentiekből következően nem lehet a felelősség alól mentesülni, ha a körülmény a szerződés megkötése időpontjában előrelátható volt, azaz az idei évben megkötött szerződések esetében nehéz lesz vis maiorra hivatkozni, mivel januárban már számolni lehetett a koronavírus esetleges következményeivel.
Egy esetleges jogvita esetén a vis maiorra hivatkozó félnek kell majd bizonyítani, hogy ténylegesen a koronavírius vezetett a szerződésszegő magatartásához – például a szállítási késedelemhez vagy annak teljes elmaradásához, annak következményeit nem láthatta előre, és nem volt tőle elvárható a következmények, károk elkerülése, elhárítása. Így például ha az alapanyagot kellő időben történő intézkedés mellett másik gyártótól is be lehetett volna szerezni, és erre a szerződés is lehetőséget adott, akkor aligha fog mentesülni a szerződésszegő fél a kártérítési következmények alól.
Mivel egy ilyen jogvita elhúzódó, költséges folyamattá válhat, mindenképpen költséghatékonyabb a szerződéseink ügyvédi közreműködés melletti elkészítése annak érdekében, hogy szerződésünkben a vis maior helyzeteket és a szükséges eljárásokat minél részletesebben szabályozzuk.
Konkrét kérdése van?
Forduljon hozzánk bizalommal a hello@okosdontes.hu elérhetőségen, vagy közvetlenül jogi szakértőnkön keresztül az ugyved@drecsedy.hu címen.
Dr. Ecsedy Miklós ügyvéd
https:///www.drecsedy.hu
www.facebook.com/drecsedy
GYAKORLATI KÉRDÉSEK
A hosszú, ám a helyzet megértéséhez mindenképpen szükséges elméleti kérdések után nézzük mi várható a gyakorlatban.
- Lefoglaltuk a nyaralást, ám a koronavírus miatt nem fogunk tudni elutazni. Kell-e fizetünk bármilyen díjat a szállásadó részére?
Amennyiben a közöttünk lévő szerződés rendezi a kérdést, abból kell kiindulnunk. Szerződéses megoldás hiányában, amennyiben hatósági kényszer miatt (pl. karantén) nem tudunk elutazni, a szerződés lehetetlenül, méghozzá olyan okból, amelyért egyik fél sem felelős, így az esetlegesen kifizetett szállásdíj (foglaló / előleg) visszajár.
Amennyiben viszont nincs külső kényszer (pl. hatósági karantén), hanem pusztán a fertőzésveszélytől való félelem miatt nem kívánunk elutazni és/vagy a fertőzésveszély miatt zár be a szállás (azaz tagadja meg valamelyik fél a teljesítést), az eset összes körülményének vizsgálata alapján dönthető el, hogy a szerződés megtagadása alapos okkal történt-e. Ha nem, a sérelmet szenvedett fél kárainak megtérítését is követelheti.
- A tetőfedő – a kifizetett előleg ellenére – a koronavírusra hivatkozva nem folytatja a munkát. Mit tehetünk?
Ismét a közöttünk lévő szerződésből kell kiindulnunk, amennyiben az tartamaz előírást ilyen esetekre, az lesz az irányadó.
Megfelelő szerződéses rendelkezés nélkül ilyen esetben mindenekelőtt azt kell megvizsgálnunk, hogy volt-e jogos oka a vállalkozónak megtagadni a teljesítést. Ha nem, a megrendelő – választása szerint – a késedelem vagy a szolgáltatás lehetetlenné válásának jogkövetkezményeit alkalmazhatja.
Amennyiben a vállalkozó koronavírusra történő hivatkozása alapos (pl. fertőzésgyanú miatt karanténba kerül), a vállalkozó a vis maior miatt nem felel a megrendelőt esetlegesen ért kár miatt, és a szerződés megszűnése esetén egymással a már teljesített szolgáltatásokkal arányosan kell elszámolniuk.
- Albérletben élünk, de a koronavírus miatt elvesztettük a munkánkat. Továbbra is kell bérleti díjat fizetnünk?
Ahogy a fentiek alapján már sejthető, megintcsak a közöttünk lévő szerződést kell elsőként megvizsgálnunk.
Szerződéses előírás hiányában nincs olyan jogszabályi rendelkezés, ami alapján mentesülnénk a bérleti díj fizetése alól, így amennyiben továbbra is bérelni szeretnénk az ingatlant, fizetünk kell a bérleti díjat.
Egyetlen jogszabályi kivétel lehetne a Ptk. 6:336. § (2), amely szerint arra az időre, amely alatt a bérlő a dolgot a saját érdekkörén kívül felmerült okból nem használhatja, bérleti díj nem jár, de albérlet esetén ez a körülmény is csak nagyon speciális esetekben állhat fenn.
Elméleti szinten felmerülhet még a szerződés módosítása, amely akár a bíróságtól is kérhető. A szerződés bírósági módosítása akkor kérhető, ha a felek közötti tartós jogviszonyban a szerződés megkötését követően előállott körülmény következtében a szerződés változatlan feltételek melletti teljesítése lényeges jogi érdekét sértené, és
- a) a körülmények megváltozásának lehetősége a szerződés megkötésének időpontjában nem volt előrelátható;
- b) a körülmények megváltozását nem a kérelmező idézte elő; és
- c) a körülmények változása nem tartozik rendes üzleti kockázata körébe.
Fontos ugyanakkor, hogy a Kúria 2013-ban kimondta, hogy a bírói szerződésmódosítás nem alkalmas jogi eszköz arra, hogy társadalmi méretű gazdasági változásoknak azonos típusú szerződések nagy tömegét hasonlóan – csak az egyik fél számára hátrányosan – érintő következményeit orvosolja.
- Ingatlan adásvételt kötöttünk, de a koronavírus járvány miatt nem fogunk tudni fizetni / nem fogunk tudni kiköltözni az ingatlanból. Mi fog történni?
Ha a szerződés nem szabályozza a kérdést, a következőkre lehet számítani.
Az a fél, amelyik nem tudja valamely kötelezettségét határidőben teljesíteni (pl. vételárat nem tudja megfizetni vagy nem tudja birtokba adni az ingatlant), késedelembe esik.
A sérelmet szenvedett fél ilyen esetben továbbra is követelheti a teljesítését, meghatározott esetben a szerződés elállhat / azt felmondhatja, illetve gyakorolhatja a visszatartás jogát, továbbá – amennyiben a késedelembe eső fél nem tudja magát kimenteni – kártérítést is követelhet.
Kártérítést akkor nem kell fizetni, azaz akkor mentesül a késedelembe eső fél, ha bizonyítja, hogy a szerződésszegést ellenőrzési körén kívül eső, a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta, és nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje vagy a kárt elhárítsa. Így pl. ha a szerződéskötésre a járvány kitörése után került sor szinte kizárt, hogy mentesüljön a szerződésszegő fél a kártérítési kötelezettség alól.
* * *
A jelen bejegyzés – műfaji sajátosságaira is tekintettel – csak a szabályok lényegét tudja ismertetni, így kifejezett probléma esetén forduljon hozzánk bizalommal elérhetőségeink bármelyikén.
Amennyiben a jövőben is szeretne a legfontosabb jogi változásokról azonnal és érhetően értesülni, kövessen minket Facebookon is.
Dr. Ecsedy Miklós ügyvéd
https:///www.drecsedy.hu
www.facebook.com/drecsedy
Többet szeretnél tudni?
Keress minket!
Jelen weboldal tartalma, és a hozzá tartozó valamennyi dokumentum tájékoztató jellegű, és nem minősül biztosítási termék, befektetési tanácsadás, vagy pénzügyi szolgáltatás ajánlattételnek! Ezen információkat és adatokat az Okos döntés üzemeltetői megfelelő gondosság mellett rendszeres időközönként felülvizsgálja, és frissíti. A köztes időben azonban az adatok, és információk elavulttá válhatnak, így azok idegenszerűségéért, teljességéért, esetleges pontatlanságáért felelősséget nem vállalunk. Kérjük, hogy mielőtt a honlapunkon olvasott információk alapján üzleti döntést hozna, feltétlenül lépjen kapcsolatba velünk. Az Okos döntés fenntartja magának a jogot, hogy a jelen honlapon található információkat bármikor előzetes értesítés nélkül módosítsa.
Az Okosdöntés partnere a Proactive Bussines Zrt., a Bankmonitor , és a HOLD Alapkezelő