Érzem, hogy ebből megint vita lesz, de nem árt tisztába lenni a magyarországi nyugdíjrendszer múltjával, ahhoz hogy megértsük a probléma gyökerét.
Gondolkoztál már valaha azon, hogy az első nyugdíjak mikor, és miből lettek kifizetve?
Bizony! Már akkor is az aktív dolgozóktól vonták el a szükséges összeget.
Képzeld el, mekkora felháborodás lehetett, egy olyan rendszerrel szemben, ahol még senki nem tudhatta biztosra, hogy egyszer valaki róla is gondoskodni fog.
Ez a felosztó-kirovó rendszer.
Kamatoztatnád a pénzed?
Akár SZOCHO mentesen is!
"A felosztó-kirovó rendszer az éppen aktív dolgozók adójellegű járulékaiból finanszírozza az éppen nyugdíjas korú lakosság nyugdíját. Bár ez a rendszer mentes a gazdasági kockázatoktól, legalábbis ami a befektetések elértéktelenedését illeti, nem elhanyagolható politikai kiszámíthatatlansága: a majdani nyugdíj összegét politikai döntések határozzák meg, az egyén csak minimális mértékben tudja a saját nyugdíját, illetve annak összegét befolyásolni. Nem igényel takarékoskodást, fő hátránya, hogy egy ilyen rendszer erősen ki van téve a demográfiai változásoknak: az öregedő népességben megnő az egy aktív keresőre eső nyugdíjasok száma, ami vagy a járulékok növelését, vagy a nyugdíjak reálértékének csökkentését teszi szükségessé. Napjainkban folyik a felosztó-kirovó rendszerek reformja, melynek keretében pénztári elemek kerülnek beépítésre."
Van más út?
Persze választhattunk volna máshogy is.
Nézzük mit rejt az internet, máshol hogyan is oldották meg ezt a problémát.
Összesen 4 féle modell van:
1.) a bismarcki felosztó-kirovó rendszer. Azért ez a neve mert amit elvesz a (rendesen adózó) dolgozóktól, azt egyből oda adja a nyugdíjasoknak. Magyarországon az éves nyugdíjköltségekre a bevételekből csak szeptemberig van fedezet, tehát a maradék 4 hónapot máshonnan kell kipótolni.
Ilyen rendszer van egész Európában.
2.)Amerikai típusú nyugdíjmodell, ami az USA-ban és Kanadában honosodott meg.
Ez a rendszer épít leginkább az öngondoskodásra.
Az USA-ban ugyanis fiatalon lehetsz csóró, de öregen nem, mert ha fiatalon szegény vagy akkor nem leszel öreg.
A lényeg az, hogy ha valaki félretesz, gyűjtöget, befektet, akkor ezt az állam támogatja szemmel jól látható módon, plusz adókedvezmények is járnak, ami alapjaiban neveli máshogy a lakosságot.
Ezek után nem meglepő, hogy ott az általános pénzügyi műveltség finoman szólva isfejlettebb mint nálunk(jó példa erre, hogy a Microsoftnál a karácsonyi prémiumot Microsoft részvények képezik, ezért van az, hogy a milliomos titkárnők aránya a Microsoftnál a legnagyobb a világon)
3.)Új-Zélandi nyugdíjmodell. Ez Ausztráliában és Új-Zélandon él- milyen meglepő-, és a lényege, hogy az állam állampolgári jogon biztosítja a létminimumhoz szükséges összeget(de csak azt!), vagyis ha kevesebbet keresel, akkor az állam kipótolja. Ez persze azt is jelenti, hogy ha akár egyetlen pennyvel is többet keresel a létminimumnál, akkor semmit nem kapsz. Arról nem is beszélve, hogy rengeteg pénzébe kerül ez az államnak.
4.) Chilei nyugdíjmodell. Pinera vezette be 1980-ban, és a lényege, hogy Az emberek a bruttó bérük 10% – át félretehetik és eldönthetik, hogy az államnak adják, és nyugdíjas korukban tőle várják a járandóságot, vagy magánalapokba teszik, és a piaci trendekhez igazodva pénzük hozamot termel.
És ennyi!
A világnak csak ezen szegmenseiben létezik egyáltalán olyan dolog, hogy nyugdíj (Chile, Ausztrália, Új-Zéland, USA, Kanada, Európa). A Föld többi részén egyszerűen nem ismerik a fogalmat sem. Kivéve persze, ha hallottak róla valahol…
Ebből az aspektusból még szerencsésnek is érezheted magad!
A kezdetek
És mióta jár a nyugdíj?
Kapaszkodj meg, még nincs 100 éve, hogy Magyarországon életre kelt a nyugdíj rendszer!
Magyarországon 1928-ban jelent meg az erről szóló törvény.
Le lennénk maradva a fejlett nyugat mellett? Az Egyesült Államokban még később,1933-ban.
Ekkor még az átlag életkor mindössze 47 év volt, az öregségi nyugdíjkorhatárt pedig 65 évben határozták meg.
Kezdetben a rendszer mindössze annyit célzott meg, hogy akik tovább élnek, számukra méltányos öregkort tudjanak biztosítani.
1944-ben aztán populista okokból ezt a korhatárt levitték 60 évre, és a népszerűség növelése érdekében négyszeresére emelték. – Gondolom egy ilyen döntéssel, most is kiegyezne mindenki 🙂
A háború után egy kényszerhelyzet állt elő a tőkefedezet pusztulása miatt, ezért jobb híján bevezették a piramisjáték jellegű felosztó-kirovó nyugdíjrendszert, ahol a befizetők nem a saját nyugdíjukat biztosítják, hanem csak az aktuális eltartottakét, ők csak reményt kapnak, hogy egyszer őket is eltartja majd valaki.
A jelen
Pár évtized alatt mára a nyugdíj fogalma átalakult, és egy 20-25 évig tartó jól fizetett szabadsággá avanzsált.
És itt kezdődnek a problémák, a megnövekedett élettartam, az előregedő társadalom, az alacsony születésszám, és a nagyfokú kivándorlás egyre inkább fent tarthatatlanná teszi az eddig is penge élen táncoló szociális ellátást.
A közeljövő
Nem kell atomfizikusnak lennünk, hogy észrevegyük, a kezdeti, 15-17 évvel az átlagkor felett meghúzott, mindössze az éhenhalástól megmenteni szándékozó nyugdíjrendszer mára egy egy elviselhetetlen teher lett a társadalomnak, ami nagyban hozzájárult az európai országok adósságválságához.
Ez a ellátási szint akkor sem lenne fenntartható, ha a demográfiai válság nem sújtaná még inkább a jóléti társadalmak nagy részét.
Konklúzió-Megoldás
Tetszik vagy sem, ezek bizony a tények. Gondolom nem ezt vártad.
Azt kell észrevenni, hogy a lehetőségek egyre szűkösebbek, és minél fiatalabb vagy, annál hatványozottabban érint.
Persze moroghat az ember, meg dobálózhat közhelyekkel, hogy ez milyen igazságtalan, meg mindenki összeesküdött ellene, és még a rózsaszín elefánt is az ő békés nyugdíjas évei ellen van, attól még cselekvés nélkül csak hosszú nyomorúságban eltöltött évek várnak rá, ahelyett, hogy élvezné a pihenést.
Ezért kell minden aktív korúnak komoly saját megtakarítást felhalmozni a nyugdíjas éveire, amit minél hamarabb el kell kezdenie. Ezt támogatja az állam is a nyugdíjcélú megtakarításaidhoz elérhető SZJA vissza igényléssel, kamatadó mentességgel.
A következő rész szóljon a hasonlóan pompás állapotnak örvendő egészségügyi ellátórendszerről ? Legalább ilyen vidám téma!
Molnár András
Pénzügyi szakértő
Email: hello@okosdontes.hu
Telefon: 06-30-812-8267
Többet szeretnél tudni?
Keress minket elérhetőségeinken!
Vagy használd a lenti űrlapot, hogy egy okos döntést hozhass!
Keress meg minket, és megmutatjuk, hogy mindig van választásod!
Jelen weboldal tartalma, és a hozzá tartozó valamennyi dokumentum tájékoztató jellegű, és nem minősül biztosítási termék, befektetési tanácsadás, vagy pénzügyi szolgáltatás ajánlattételnek! Ezen információkat és adatokat az Okos döntés üzemeltetői megfelelő gondosság mellett rendszeres időközönként felülvizsgálja, és frissíti. A köztes időben azonban az adatok, és információk elavulttá válhatnak, így azok idegenszerűségéért, teljességéért, esetleges pontatlanságáért felelősséget nem vállalunk. Kérjük, hogy mielőtt a honlapunkon olvasott információk alapján üzleti döntést hozna, feltétlenül lépjen kapcsolatba velünk. Az Okos döntés fenntartja magának a jogot, hogy a jelen honlapon található információkat bármikor előzetes értesítés nélkül módosítsa.