Nemrég hívott egy ügyfél, nagyon felkészülten.
„Felújítási hitelt szeretnék, úgy 14 millióra, zöldet, mert az olcsóbb. Napelem, klíma, új ablakok, meg a tetőtér, amit úgyis beépítünk a gyerekeknek.”
Mondom neki: szuper, ez négy tétel – és a bank szótárában jó eséllyel négy különböző dolog lesz belőle. Egy, ami biztosan zöld. Egy, ami ránézésre zöld, papíron viszont nem az. Egy, amin csak múlik, hogy zöld lesz-e. És egy, ami egyáltalán nem felújítás, hanem bővítés, saját szabályokkal.
Ez nem az ügyfél hibája. A hétköznapi nyelvben a felújítás, a korszerűsítés és a bővítés nagyjából ugyanazt jelenti: „csinálunk valamit a házzal”. A bank viszont mindhármat másképp definiálja, más papírt kér hozzá, más kamatot ad rá, és – ez a legfontosabb – más feltételeket kell utólag igazolnod.
Aki ezt a felújítási hitel igénylése előtt nem választja szét, az jellemzően a kivitelezés közepén, valamelyik folyósításnál szembesül vele. Akkor meg már drága tanulni.
Szóval ebben a cikkben kivesézem mind a hármat: mit ért a bank felújítás, energetikai korszerűsítés és bővítés alatt, hogyan működik a zöld kedvezmény két, egymástól nagyon eltérő útja, és összeszedtem a tévedések tárházát is – azokat a félreértéseket, amelyekkel a saját gyakorlatomban a leggyakrabban találkozom, a klímától a garázson át a tetőtér-beépítésig.
Felújítási hitel, korszerűsítés, bővítés – három szó, három szabályrendszer
Mielőtt bármilyen termékről beszélnénk, tisztázzuk a fogalmakat. A bankok hitelcél szerint árazzák és ellenőrzik a lakáshiteleket, és a hitelcélt nem az dönti el, hogy te minek nevezed a projektet. Az dönti el, hogy mi történik fizikailag az ingatlannal, és ezt mivel tudod igazolni.
Felújítás: a meglévő falakon belül
Felújításról akkor beszélünk, ha a már meglévő lakáson, a meglévő alapterületen belül végeznek munkát: burkolatcsere, festés, fürdőszoba, villany- és vízhálózat, nyílászárók, tetőcsere, kerítés. Az alapterület nem nő. A lakáscélú felújítási hitel jellemzően jelzáloghitel: a bank a költségvetés alapján határozza meg az összeget, a felhasználást pedig számlákkal kell igazolnod. Hogy pontosan mi fér bele, azt a bank saját listája mondja meg – és ezek a listák meglepően részletesek, meglepően eltérőek, néha pedig meglepően logikátlanok. Erre még visszatérek.
Korszerűsítés: kétféle, csak hogy egyszerű legyen
A korszerűsítés szót két értelemben használják, és ebből születik a legtöbb félreértés.
Az egyik a hagyományos, lakáscélú korszerűsítés – a lakás komfortjának, műszaki állapotának javítása –, amit a támogatási jogszabályok is régóta ismernek, például a Falusi CSOK-nál . A másik az energetikai korszerűsítés, amit a bankok ma jellemzően zöld hitelcélként kezelnek: az ingatlan energiafelhasználását csökkentő, jól körülhatárolt beruházások, mint a napelem, a hőszivattyú, a hőszigetelés, az energiatakarékos nyílászáró vagy a fűtéskorszerűsítés. Ez utóbbihoz kedvezmény jár – de csak akkor, ha a banki, és mögötte az MNB-s feltételeknek megfelelsz.
Bővítés: ahol a legtöbb terv megcsúszik
Bővítésről akkor beszél a bank, ha az ingatlan hasznos alapterülete nő, jellemzően legalább egy új lakószobával. A bankok és a támogatási szabályok általában legalább 12 négyzetméteres új lakó területet várnak el – a CSOK Plusznál is ez a mérce –, és a tetőtér-beépítés is ide tartozik, akkor is, ha a ház külső kontúrja nem változik.
A bővítés építési jellegű munka. Kell hozzá építési engedély vagy egyszerű bejelentés, műszaki tervdokumentáció, a bank által elfogadott költségvetés, és a bank jellemzően szakaszosan, az építkezés előrehaladásával folyósít; az utolsó részlet csak a használatbavételi engedély, illetve egyszerű bejelentésnél a hatósági bizonyítvány bemutatása után jön. A hitelügyintézés logikája ezért sokkal közelebb áll egy építési hitelhez, mint egy felújításhoz.
Ha tehát egy projektben mindhárom szerepel – márpedig a legtöbb nagyobb családiház-projektben szerepel –, az első feladat nem a bankválasztás, hanem a szétválogatás: melyik tétel melyik hitelcélba esik, és melyikhez milyen igazolás kell.
A zöld felújítási hitel két kapuja: eredmény vagy intézkedés
A zöld kedvezmények gerincét az MNB adja: a Zöld Tőkekövetelmény-kedvezmény Program és a Minősített Fogyasztóbarát Lakáshitelek (MFL) zöld feltételrendszere. Ehhez igazítják a bankok a saját zöld termékeiket is. Meglévő lakás felújításánál a rendszer két, egymástól élesen eltérő kaput nyit – és a legtöbb ügyfél csak az egyikről hallott.
Az eredményalapú kapu: „A” besorolás vagy 30% megtakarítás
Az első kapu a teljes, eredményhez kötött felújítás. A zöld MFL feltételei szerint akkor teljesül, ha a felújítás egy „A”-nál rosszabb besorolású (vagy igazolhatóan 1990 előtt épült) lakóépületet legalább „A” besorolásúvá tesz úgy, hogy az összesített energetikai jellemzője legfeljebb 76 kWh/m²/év lesz – vagy ha a felújítás a kiinduló hiteles energetikai tanúsítványhoz (HET) képest legalább 30%-kal csökkenti a primerenergia-igényt
Itt nem az számít, mit építesz be, hanem hogy mi jön ki a végén. Ehhez két tanúsítvány kell: egy a munkák előtti és egy a befejezés utáni állapotról.
A Raiffeisen Zöld Jelzáloghitel „lakásfelújítás” hitelcélja pontosan erre a logikára épül: kiinduló állapotként a régi TNM-rendelet szerinti „BB”-nél, illetve az új ÉKM-rendelet szerinti „A”-nál rosszabb besorolást vagy 1990 előtti építést kér, végállapotként pedig legalább „A” besorolást 76 kWh/m²/év alatt, vagy legalább 30%-os javulást.
Más bankok zöld felújítási hitele ugyanezekre a számokra épül, mert ugyanabból a jegybanki forrásból dolgoznak.
Az intézkedésalapú kapu: elég elvégezni, nem kell a 30%
A második kapuról kevesebben tudnak, pedig ez a kisebb projekteket is befogadja. A zöld MFL feltételrendszere külön zöld hitelcélnak ismeri el, ha egy „A”-nál rosszabb besorolású lakóépületen az alábbi intézkedések közül egyet vagy többet végrehajtasz – itt nincs 30%-os megtakarítási küszöb:
- napelem vagy napkollektor, geotermikus, levegő-víz vagy levegő-levegő hőszivattyú, szélturbina, hő- és elektromos tárolók telepítése;
- az épülethatároló szerkezetek hőszigetelése, a homlokzati nyílászárók cseréje energiatakarékosra, árnyékolástechnika;
- fűtési, hűtési vagy szellőző rendszer telepítése, cseréje, felújítása (a távhőre csatlakozást is beleértve), energiahatékony világítás;
- alacsony vízfelhasználású szaniterek, 3. generációs okosmérő, zónás és okos termosztátok, érzékelők, épületautomatika.
A Raiffeisennél ez a külön „energetikai korszerűsítés” hitelcél, egy kényelmes részlettel: a hitelösszeg legfeljebb 30%-a elmehet a korszerűsítéshez szükséges kiegészítő műszaki berendezésekre és szakmai szolgáltatásokra, például a hiteles energetikai tanúsítvány elkészítésére. A „csak napelemet szeretnék” típusú projekt tehát ebbe a kapuba illik, nem az elsőbe.
Amit a zöld minősítés ad
A zöld MFL-nél 2025 áprilisa óta kötelező a kedvezmény: a zöld hitelcél igazolt teljesülésekor a bank legalább 0,5 százalékpontos kamatkedvezményt ad egy azonos, de nem zöld MFL-hez képest, elengedi a folyósítási díjat, és egyszer átvállalja a HET költségét, ha a zöld cél igazolásához tanúsítvány kell.
Hogy ez mennyit ér: egy 15 millió forintos, 20 éves hitelnél 6,9% helyett 6,4%-os kamattal a havi törlesztő kb. 115 400 forint helyett kb. 111 000 forint. Havonta kb. 4 400 forint, a futamidő alatt nagyjából 1,07 millió forint.
És itt jön a rész, amiről elég kevesen tudnak.
Az MNB adósságfék-rendelete 2025 óta kedvezőbb korlátokat enged a zöld céloknál: ha a hitelcél „lakás energiamegtakarítási célú felújítása”, a jövedelemarányos törlesztőrészlet-mutató (JTM) jövedelemtől függetlenül elérheti a 60%-ot (legalább 10 éves kamatperiódusú vagy végig fix forinthitelnél), a hitelfedezeti mutató (HFM) pedig a fedezetként szolgáló lakás forgalmi értékének 90%-át [hivatkozó jogszabály: njt.hu – 32/2014. (IX. 10.) MNB rendelet, 3. § (1c) és 6. § (4a)].
Csakhogy a rendelet ezt a fogalmat szűken definiálja: energiamegtakarítási célú felújítás az, amelyik eléri az „A” besorolást 76 kWh/m²/év alatt, vagy legalább 30%-os primerenergia-igény-csökkenést hoz. Az intézkedésalapú kapu – a „csak napelem” – ebbe a definícióba nem fér bele. Ott tehát a kamatkedvezmény járhat, az emelt JTM- és HFM-korlát viszont a rendelet szövege szerint nem.
Hogy ez mekkora tét: 600 ezer forint nettó jövedelem mellett a normál JTM-plafon 50%, vagyis legfeljebb 300 ezer forint havi törlesztő (az összes hiteledet együtt számolva), eredményalapú zöld felújításnál viszont 360 ezer. 20 évre, 6,4%-os kamattal számolva ez nagyjából 40,6 millió helyett 48,7 millió forint elméleti maximális hitelösszeg – kb. 8 millió forintnyi mozgástér, ha a fedezet és a többi feltétel is engedi. Ha a projekted a két kapu határán van, ez a különbség önmagában elég ok arra, hogy egy energetikussal kiszámoltasd, összejön-e a 30%.
A tévedések tárháza – amit a gyakorlatban a leggyakrabban látok
Az alábbiak mind valós helyzetekből jönnek. Némelyik ártalmatlan félreértés, némelyik több millió forintba vagy fél év csúszásba kerül. A bővítést szándékosan tettem ide is, mert ott születnek a legdrágább tévedések.
„A klíma zöld, hiszen hőszivattyú”
Műszakilag a split klíma valóban levegő-levegő hőszivattyú. A banki listán viszont nem feltétlenül ott szerepel: a Raiffeisen felújítási listáján például a „klímaberendezés beépítése, cseréje” a lakáscélú, zöld célt nem szolgáló tételek között van, miközben a „levegő-levegő hőszivattyú telepítése” a zöldek között. Ugyanaz a doboz a falon, két megnevezéssel és két különböző sorssal. Az ördög itt tényleg a számlán lakik: hogy mi áll rajta – fűtésre méretezett hőszivattyús rendszer vagy „klíma” –, és hogy a berendezés illeszkedik-e egy fűtéskorszerűsítési koncepcióba. Ha a klímát fűtésre is szánod, ezt a kivitelezővel és a bankkal még az árajánlat előtt egyeztesd.
„Az új ablak automatikusan zöld”
A külső nyílászáró cseréje a Raiffeisen-listán kétszer is szerepel: egyszer zöld tételként, egyszer sima lakáscélú felújításként. A különbség az, hogy energiatakarékos-e (és ezt a termék műszaki adatai igazolják-e), meg az, hogy melyik kapun mész be. Az intézkedésalapú kapunál az energiatakarékos homlokzati nyílászáró cseréje önmagában is zöld cél lehet. Az eredményalapúnál viszont az ablakcsere csak egy hozzájárulás: ha a házat nem szigeteled, és a fűtéshez sem nyúlsz, a 30% könnyen nem jön össze. A bank ezt a terméktájékoztatóban szinte szó szerint le is írja: az egyes zöld munkálatok javítják az energiahatékonyságot, de egy-egy munka önmagában nem garantálja a vállalt zöld cél teljesülését.
„A tetőcsere energetikai beruházás”
A tető cseréje, felújítása a legtöbb listán sima lakáscélú felújítás. A tető szigetelése a zöld tétel. Ha egyszerre csinálod a kettőt, a költségvetésben is külön sorban szerepeljenek – különben a bank nem fogja tudni (és nem is akarja) kitalálni, mennyi volt a cserép és mennyi a kőzetgyapot.
„A terasz, a télikert meg a garázs bővítés”
Ez az egyik legérdekesebb pont, mert a józan ész itt pont fordítva működik, mint a banki logika. Mivel nem jön létre új lakószoba, a terasz, loggia, erkély, előtető, télikert, gépkocsitároló vagy nyitott beálló építése több banknál felújítási tételként szerepel. A Raiffeisennél kifejezetten a lakáscélú felújítási listán van, és ugyanitt találod a galériaépítést is. Hozzáépítesz a házhoz egy garázst, és a bank szemében felújítottál. Az építési hatósági szabályok ettől persze nem változnak: ha a munka engedély- vagy bejelentésköteles, azt a banknak is be kell mutatnod.
„A tetőtér-beépítés csak felújítás, hiszen nem építünk hozzá semmit”
Pont fordítva: a tetőtér-beépítés bővítés, mert nő a hasznos alapterület, és új lakóhelyiségek jönnek létre – több bank ezt a terméktájékoztatójában ki is mondja. Ezzel a projekt átkerül a bővítési szabályok alá: tervdokumentáció, engedély vagy egyszerű bejelentés, elfogadott költségvetés, szakaszos folyósítás, és a végén használatbavétel vagy hatósági bizonyítvány. Aki ezt sima felújítási hitelre tervezi, jellemzően az első banki egyeztetésen szembesül vele, hogy a papírmunka fele még hátravan – és hogy a kivitelezővel egyeztetett kezdési dátum nem fog stimmelni.
„Bővítésre bármelyik támogatott hitel jó”
Nem mind. A CSOK Plusz bővítésre igényelhető, felújításra és korszerűsítésre viszont nem A Falusi CSOK és a mellé felvehető CSOK-hitel korszerűsítésre és bővítésre is jó, de csak a preferált kistelepüléseken . A 3%-os Otthon Start pedig a programról szóló kormányrendelet 2. § (2) bekezdése szerint az otthon vásárlása esetén a vételár megfizetésére, építése esetén a még fennmaradó bekerülési költségekre igényelhető – felújításra és bővítésre tehát nem . Ha tehát egy családi háznál a tetőtér-beépítés és az energetikai felújítás együtt jön, jó eséllyel két külön forrásból kell dolgozni, és a kettő sorrendje, összehangolása már önmagában tervezési feladat.
„A zöld kamat biztos, ha zöld munkát végzek”
Az intézkedésalapú kapunál az elvégzett és igazolt intézkedés a feltétel. Az eredményalapúnál viszont az eredmény: ha a záró tanúsítványon nem jön ki az „A” besorolás vagy a 30%, a zöld cél nem teljesült. Hogy ilyenkor mi történik – elveszik-e a kamatkedvezmény, átsorolják-e a hitelt nem zöld kondícióra –, azt a konkrét szerződés mondja meg, bankonként eltérő módon. Határidő is van: a bankok jellemzően 1–2 éven belül kérik a kivitelezés befejezését és a zöld cél igazolását. Ezért a tervezéskor kell egy energetikussal kiszámoltatni, hogy a tervezett munkák tényleg hozzák-e a 30%-ot, nem a végén izgulni.
„A hitelből bármit kifizetek, ami a házhoz kell”
A lakáscélú felújítási hitel célhoz kötött. A bank a költségvetés alapján dönt az összegről, a felhasználást számlákkal kell igazolni (a Raiffeisen lakáscélú listájánál kifejezetten 100%-os számlás alátámasztással), a beépíthető bútor és a konyhagép belefér, a mozdítható kanapé jellemzően nem. A hitelösszeg utólag nem emelhető, és a jóváhagyott költségvetéstől sem lehet szabadon eltérni. Ha a kivitelező „majd meglátjuk” alapon árazott, abból a banknál biztosan nem lesz elfogadható költségvetés.
„Az energetikai tanúsítvány csak formalitás”
A zöld felújításnál a HET a hitel alapja.
Két darab kell: a kiinduló állapotról és a befejezés utániról. A kiinduló tanúsítvány a munkák előtt készül, a régi állapotot utólag nem lehet visszamenőleg lefényképezni.
Aki előbb kicseréli a kazánt, és csak utána kér tanúsítványt, az a 30%-os javulás egy részét a saját kezével törölte ki a papírokból.
És nem akarlak elkeseríteni, de hiába van 1-2 éves energetikai tanúsítványod – ami papíron 5 évig elfogadható-, a bank frisset fog kérni.
„A szabad felhasználású jelzáloghitel úgyis mindenre jó”
Igaz, és ez a legnagyobb előnye: nincs költségvetés, nincs célellenőrzés, nincs tanúsítvány. Cserébe drágább, és elengeded az összes zöld kedvezményt – a kamatkedvezményt, a díjelengedést, a 60%-os JTM-et és a 90%-os HFM-et. Kisebb, gyors projektnél, ahol a papírmunka aránytalan lenne, ez vállalható kompromisszum. Egy 15–20 milliós energetikai felújításnál viszont a célhoz kötött zöld felújítási hitel szinte mindig jobban jön ki.
Melyik felújítási hitel melyik projekthez illik
A lenti felsorolás nem banki ajánlat, hanem egy első szűrő – nagyjából így gondolkodom én is, amikor egy projekt először elém kerül:
- Pár milliós, gyors felújítás (fürdőszoba, festés, burkolás): személyi kölcsön vagy szabad felhasználású jelzáloghitel. Az előbbi fedezet nélkül, gyorsabban, de drágábban. Ha a kis projekt energetikai (például napelem), érdemes rákérdezni a zöld Minősített Fogyasztóbarát Személyi Hitelre: az MNB feltételrendszere szerint a bank zöld cél esetén legalább 3 százalékpontos kamatkedvezményt adhat – de nem köteles, ezért nem mindenhol találsz ilyet .
- Célzott energetikai beruházás (napelem, hőszivattyú, ablakcsere, szigetelés) „A”-nál rosszabb besorolású házon: zöld jelzáloghitel az intézkedésalapú kapun – kamatkedvezmény, díjelengedés, egyszerűbb igazolás.
- Komplex energetikai felújítás (szigetelés, nyílászárók, fűtés, esetleg napelem együtt): zöld felújítási hitel az eredményalapú kapun. Itt a kamatkedvezmény mellé jön a 60%-os JTM és a 90%-os HFM is, cserébe két tanúsítvány és igazolt eredmény kell.
- Vegyes projekt (energetika plusz fürdőszoba, kerítés, burkolás): a legtöbb banknál egy hitelcélon belül kezelhető, de a költségvetésben szét kell választani a zöld és a lakáscélú tételeket – a Raiffeisen listája is pontosan így épül fel.
- Bővítés, tetőtér-beépítés: lakáscélú bővítési jelzáloghitel szakaszos folyósítással; házaspároknál, ha a feltételek adottak, CSOK Plusz; preferált kistelepülésen Falusi CSOK és CSOK-hitel.
- Vásárlás és azonnali felújítás: több bank egyben finanszírozza, és a zöld MFL-nél ez külön zöld hitelcél is lehet, ha a hitelből elvégzett felújítás teljesíti az eredményalapú feltételt. A lakáshitelek általános feltételeiről, a kamatokról és a THM-ről a lakáshitel-összefoglalómban olvashatsz részletesen .
Ahány bank, annyi szótár
A fenti MNB-s keret a minimum, a bankok erre építenek – csak nem egyformán. Ami az egyik banknál két külön hitelcél (a Raiffeisen például külön kezeli a „lakásfelújítást” és az „energetikai korszerűsítést”, eltérő feltételekkel), az a másiknál egyetlen felújítási termék, belül zöld opcióval. Van, ahol a felújítási hitel kifejezetten csak építési engedélyt nem igénylő munkákra szól, és van bank, amelyik a jegybankinál lazább, saját „eco” kedvezményt is kínál korszerűsítésre, például már 10%-os energiaigény-csökkenésnél vagy egyetlen energetikai kategóriányi javulásnál .
A zöld kamatkedvezmény mértéke is szóródik: az MFL-nél kötelező 0,5 százalékpont a minimum, a piacon ennél magasabb, más kedvezményekkel kombinálható ajánlatok is vannak.
Ebből egy nagyon gyakorlati következtetés adódik: ugyanaz a projekt az egyik banknál zöld, a másiknál nem, a harmadiknál részben. A klíma, a terasz, a garázs vagy a galéria besorolása bankonként mozog. Ezért én sosem a bankkal kezdem, hanem a projekttel: tételesen végigmegyünk rajta, és utána nézzük meg, melyik bank listájára illeszkedik a legjobban. Fordítva ez nagyon ritkán működik – a „húsz éve ott vagyok, biztos ők is adnak” hozzáállás itt különösen sokba kerülhet .
Az állami felújítási támogatás most szünetel
Az energetikai Otthonfelújítási Program – legfeljebb 5 millió forint vissza nem térítendő támogatás és ugyanennyi kamatmentes kölcsön, 2007 előtt épült családi házakra, legalább 30%-os primerenergia-megtakarítás mellett – 2026 áprilisában a keretek kimerülése miatt leállt, új kérelmet jelenleg nem lehet beadni. A cikk írásakor, 2026 szeptemberében sajtóhírek szerint mérlegelik az újraindítását és a várólistás pályázatok befogadását, de hivatalos döntés nincs.
Az öröm az ürömben, hogy ha a program újraindul, a mérce ugyanaz a 30% lesz, mint a zöld felújítási hitel eredményalapú kapujánál. Egy jól előkészített energetikai terv tehát mindkét ajtón bemehet – és ha a támogatás mégsem jön vissza, a piaci zöld hitel akkor is ott van.
Így készítsd elő, mielőtt a kivitelezővel aláírsz
- Először a kiinduló energetikai tanúsítvány – még a felújítási hitel igénylése előtt, mielőtt bármihez hozzányúlsz.
- Egy energetikus vagy tervező mondja meg, melyik munkákkal jön ki az „A” besorolás vagy a 30%, és melyik kapun érdemes bemenni.
- Tételes, szétválasztott költségvetés: zöld tételek, lakáscélú tételek, bővítés külön-külön.
- Bővítésnél előbb engedély vagy egyszerű bejelentés és terv, csak utána hitelkérelem.
- Bankválasztás a tételek alapján, nem megszokásból – a besorolások bankonként eltérnek.
- Határidők a naptárba: befejezés, záró tanúsítvány, számlák benyújtása.
Ez a sorrend unalmasnak tűnik, de pont ezen múlik, hogy a kedvezmény a zsebedben marad, vagy menet közben elpárolog. És őszintén: ezt a hat lépést egyedül, a munka mellett, három kivitelezői ajánlat és két banki terméklista között végigvinni nagyon nehéz. Ebben tud sokat segíteni valaki, aki nap mint nap ezekkel a listákkal dolgozik.
Összegzés
A felújítási hitelnél az első kérdés nem az, hogy mennyi pénz kell, hanem hogy a bank szótárában mit csinálsz: felújítást, energetikai korszerűsítést vagy bővítést – mert mindhárom más papírt, más kamatot és más igazolást jelent.
A zöld kedvezmény két kapun érhető el, és csak az eredményalapú hozza a magasabb JTM- és HFM-korlátot. A klíma, az ablak, a terasz és a tetőtér besorolása bankonként mozog, egy rosszul megírt költségvetés vagy egy későn készült tanúsítvány pedig a teljes kedvezményt elviheti.
Egyedül a hirdetett kamatokig jutsz el; a projektedre szabott, a lehető legtöbb kedvezményt megtartó finanszírozáshoz az kell, aki a bankok listáit tételesen ismeri. Ebben segítek.
Molnár András
Független hitelközvetítő és az okosdontes.hu alapítója, valamint a Bankmonitor hivatalos szakértő partnere.
Egykori programozóként a logikára épülő pénzügyi tervezésben hisz. Célja, hogy saját fejlesztésű ügyfél kezelő rendszerével, beépített kalkulátoraival és egyenes, sallangmentes elemzéseivel segítsen a legokosabb hitel- és ingatlanpiaci döntések meghozatalában.
Kövesd a friss elemzésekért Facebookon, YouTube-on is.
Többet szeretnél tudni?
Megtalálsz a legismertebb közösségi média felületeken.
Vagy használd a lenti űrlapot, hogy egy okos döntést hozhass!
Keress meg minket, és megmutatjuk, hogy mindig van választásod!
Jelen weboldal tartalma, és a hozzá tartozó valamennyi dokumentum tájékoztató jellegű, és nem minősül biztosítási termék, befektetési tanácsadás, vagy pénzügyi szolgáltatás ajánlattételnek! Ezen információkat és adatokat az Okos döntés üzemeltetői megfelelő gondosság mellett rendszeres időközönként felülvizsgálja, és frissíti. A köztes időben azonban az adatok, és információk elavulttá válhatnak, így azok idegenszerűségéért, teljességéért, esetleges pontatlanságáért felelősséget nem vállalunk. Kérjük, hogy mielőtt a honlapunkon olvasott információk alapján üzleti döntést hozna, feltétlenül lépjen kapcsolatba velünk. Az Okos döntés fenntartja magának a jogot, hogy a jelen honlapon található információkat bármikor előzetes értesítés nélkül módosítsa.
Az Okosdöntés partnere a Proactive Bussines Zrt., a Bankmonitor , és a HOLD Alapkezelő